z az ötödik, végső Act, melyet a Diablo II LoD hozott magával, az eredeti játékban így nem találkozhatsz vele. Az ötödik felvonás Arreat szent hegyének lankás területein játszódik, amelyet ősidők óta a barbár hordák őriznek. Idáig követtük Baal-nek, a Pusztítás Urának nyomát. Mélyen bevette magát a hegyek közé, démonhordákat, pusztulást hagyva maga után. Valamit keres...

Az Act V az egyik legnagyobb az Act-ek között, már ami a pályák számát és méretét illeti. Változatos harctereket ne nagyon várjunk, a hegy nyílt, sziklás, havas tereit jégbarlangok váltogatják. Érdekesség, hogy három pályán lemehetünk a hegy alá is - itt a negyedik felvonásban megszokott lávatenger vár miket.

Ami a legnagyobb különbséget jelenti a többi fejezethez képest, az az 1.10 egyik újítása: más Act-ből származó különböző Guest (vendég) és korábban egy patch-ben sem látott szörnyek (pl. a rettegett Black Soul-ok) boldogítanak minket hegyi kalandozásunk során. Ráadásul a vendégmunkások gyorsabbak és erősebbek is, mint korábbi fejezetbeli változatuk, így ne lepjen meg minket, ha erős ellenállásba ütközünk néhány pl. "egyszerű" csontváz közeledtével. Az ötödik fejezet így a legnehezebb az összes közül, főleg a Hell fokozat képes megizzasztani a játékost. De nézzük sorban a helyszíneket:

A város üres, hisz a harcosok mind bevetésen vannak, egyedül a rangidős tiszt, Qual-Kehk és néhány pihenő barbár fogad minket a városban. A női nemet Malah asszonyság (és később Anya) képviseli ezen a zord helyen. A nekromanták találkozhatnak egy fajtájukbélivel, Nihlathakkal is. És Cain persze ide is követ minket, miért ne :) Harrogath A Tyrael által nyitott vörös portálon kilépve Harrogath ostrom alatt tartott barbár városában találjuk magunkat. Ritkán van napos idő, általában szállingózik a hó. A fa- és kőépületek között nem sok emberrel találkozhatunk, a barbár csapatok odakint, a hegy lábánál harcolnak Baal hordáival - a Malah háza mellett pihegő sebesült barbár tudna erről mesélni nekünk. Maguk a barbárok elég hűvösen fogadnak minket (márha nem barbárral vagyunk mi magunk is), nem hiszik, hogy egy magunk fajta egyszerű halandó többre lehet képes, mint ők. De majd mi bebizonyítjuk nekik :) Anya Larzuk Malah Nihlathak Qual-Kehk A fiatal harcoslányt először nem találhatjuk a városban, majd csak a harmadik küldetés után jelenik meg, miután kiszabadítjuk. Tőle vehetünk majd fegyvereket, páncélokat és a zsákbamacskázni (gamble) is nála lehet majd. Anya A helyi kovács, Larzuk készíti a barbárok messze földön híres fegyvereit és páncéljait. Először kicsit hűvösen fogad, de amint bebizonyítjuk rátermettségünket, igazi barátunká válik. Kiderül az is, hogy ő egy igazi meg nem értett zseni, több eszes találmánya van, amit viszont a barbárok nem értékeltek túlságosan. Larzuk Az öreg nénike az egyetlen, aki először is kedvesen fogad minket a városban. Hozzá mehetünk majd sebesüléseinkkel, vagy a szellemi erőnket ápolni, ha kifáradunk a harcban. Mindig szívesen fogad és több hasznos tanácsát is megosztja velünk. Malah Első ránézésre is kitűnik a városlakók közül fekete-fehér nekró ruházatával és eléggé visszataszító modorával. Állandóan azt hajtogatja, hogy ránk itt nincs szükség, a dolgok nemsokára maguktól is helyükre kerülnek. Hamar kiderül azonban, mindezt hogy is gondolja és szerencsére el is tűnik majd a városból. Nihlathak Az öreg, fehér szakállú barbár harcos egyedül maradt a városban, emberei elvesztek a kint folyó csatározásban. Bár eléggé koros már, kétségünk sem maradhat afelől, hogy harcban is kíválóan megállná a helyét - páncélja és fegyvere is régi fényében csillog. Hiába, öreg barbár nem vén barbár :) Qual-Kehk Egyéb városi dolgok A waypoint és a láda majdnem a város közepén található. A közvetlen közelben van a tp érkezési helye, Larzuk, Malah és kicsivel messzebb Anya is. Cain két helyszínen is várhat minket, attól függően, hol játszunk. Ha Single-t, vagy TCP-t nyomunk, akkor kicsit kiesik szokásos körutunkból, Qual-Kehk-el beszélget a városi kút mellett. Ha Battle.Net-en játszunk, akkor Caint új helyen találjuk, ott áll a Waypointnál. Harrogath rácsos kapuján túl máris a harc kellős közepébe csöppenünk. Barbár harcosok és pokoli démonok csapnak össze egymással, mi harmadik félként avatkozunk a küzdelembe. A városon kívül Véres Hegyláb (Bloody Foothills) A felperzselt csatatéren szerteszét fekszenek a halott démonok és emberek (általában az utóbbi). Mindenhol elhagyott fegyverek és pajzsok mutatják, hogy itt bizony nemrég óriási ütközet dúlt. Néhány barbár harcos még tartja magát, elszántan csépelik a pokoli horda tagjait, de segítségünk nélkül általában gyorsan elhullanak. A hegy lábát tüskés karókkal kirakott árkok szabdalják, az átjutás közöttük nehézkes, ráadásul az ezeken túlról, a föld alól támadó démonok és a védett helyekről tüzelő katapultok állandóan fenyegetnek miket. Az ostromot egy Shenk nevű démon irányítja, ő a pálya végén, egy kis dombon áll, körülötte szolgáival. Legyőzésekor elszabadul a pokol, jég és tűzeső fogad minket - ami minden szörnyet elpusztít a közelben :) Fagyos Hegyoldal (Frigid Highlands) A város elleni közvetlen ostromon túl várakozik Baal még be nem vetett serege. A tájkép nem sokat változik, a démonhordák minden útjukba eső házat felgyújtottak, a régi barbár erődítmények falait lerombolták. Hatalmas Ostromvadak járőröznek a környéken, hátukon kis kosárkában Démoni Manók osztják halált hozó tűzvarázslataikat. Későbbi fokozatokon csontváz íjászok és dárdás macskák nehezítik meg a haladást, erőteljes távolsági támadásaikkal. A régi erődfalak között valahol három ketrecben összesen 15 fogságba esett barbár harcos várja szabadulását. Ketrecük elég szűkös, siessünk hát kiszabadítani őket. A ketrec ajtaját széttörve automatikusan nyílik nekik egy térkapu, amin gyorsan be is lépdelnek a fáradt harcosok - mi pedig folytathatjuk utunkat tovább, fel a hegyre. Abaddon Az Abaddon az első a hegy alatti pályák közül, a Fagyos Hegyoldalon található vörös portálon keresztül érhetjük el. Odalent a negyedik act-ből ismerős lávafolyam vár minket. Az ebből kiemelkedő, elágazó szigeten harci szekerek, zászlók között démoni hordák várják, hogy parancsra a felszínre törjenek. Megtalálhatjuk itt az act leggyengébb, de a legerősebb szörnyeit is, legyünk tehát óvatosak idelent. Fáradozásunk jutalma egy arannyal és kincsekkel teli láda lehet, feltéve, hogy a fizikai támadásra immunis, hatalmas Vér Urak nem veszik el kedvünket a zsákmány megszerzésétől... Arreat Fennsík (Arreat Plateau) A Fagyos Hegyoldalon áthaladva szinte észrevétlenül jutunk át a következő területre. A tájkép még mindig egy hegyi csatatérre emlékeztet, elszáradt, öreg fák állnak a régi romok között, néhol egy-egy hófolt mutatja, hogy egyre feljebb és feljebb haladunk a hegyen. Dagadt Overseer-ek irányítják a démonok falkáit, az önmagukat is feláldozó öngyilkos démonok pedig hihetetlen sebességgel rontanak nekünk - legyünk mindig résen, ha valaki túl gyorsan közeledik felénk, ugorjunk félre még időben. A terület eléggé egyhangú és unalmas, azonban a pálya végén, egy meredek jégfal aljában már vár miket a Kristály Átjáró csillogó, jeges bejárata. Acheron Gödre (Pit of Acheron) A második alvilági terület, amit az Arreat Fennsíkon található portálon keresztül érhetünk el. Felépítése és célja lényegében azonos az elődjével, kincs és pokoli démonok várnak ránk idelent is. Kristály Átjáró (Crystalline Passage) Jeges szél csap arcunkba, ahogy belépünk a jégbarlangok első részébe. Odabent, a fagyos, jéggel borított járatokban haladásunkat jéghideg lehelletű Fagydémonok és átkokat mormoló Szárnyas Boszorkák hátráltatják. Földbe nyúló csápjaikkal a Death Brawlerek minden lépésünket meggondolásra késztetik, sebzésük kritikus lehet. A jégbe fagyott korsók és halott barbár harcosok mutatják nekünk, hogy valaha errefele is emberek jártak-keltek. Az ősi urnákat csak a bátrabbak nyissák ki - reménykedjünk, hogy a Sors nem hoz össze néhány dühödt minotaurusszal. Keressük meg minél hamarabb a lejáratot a Befagyott Folyóhoz, Anya már vár minket. A Befagyott Folyó (Frozen River) A jégbarlangok legmélyebben fekvő területeinek egyike ez a megfagyott folyó, amely a Kristály Átjáróból nyílik. Bár a víz állni látszik idelenn, a feltörő buborékok mutatják, hogy nem léphetünk a vékony jégre. A fagyott bundájú jetik és boszorkák mellett a rendkívül veszélyes villámokat lövő, lebegő lelkek keserítik meg az életünket. Idelent fogjuk megtalálni Anya-t, aki félig jégbe fagyva várja szabadulását... persze hozzá el kell jutni a kanyargós, útvesztő-szerű járatokban. Még ha meg is találjuk, akkor sincs egyszerű dolgunk - előbb le kell győznünk Frozensteint és bandáját. Miután Anya szabad, keressük fel a városban, lesz egy kis feladata a számunkra... Nihlathak Temploma (Nihlathak's Temple) ...Anya elmondja nekünk, hogyan árulta el Nihlathak a népét, és a harcoslány ránk osztja a feladatot, hogy végezzünk az árulóval, aki persze már idejekorán elhagyta a várost. Hogy dolgunkat megkönnyítse, Anya nyit egy vörös portált, amin belépve Nihlathak Templomában találjuk magunkat. A templom valahol a hegyek sötét mélyén rejtőzik, egy szakadék szélén van a bejárata. Nem túl bizalomgerjesztő a környék, és ez az érzésünk csak erősödik a földön fekvő gyanúsan sok csontváz láttán. A kaput Pindleskin és harcosai őrzik. Rohamukat leszámítva nem túl erős ellenfelek, de legyünk óvatosak - ha az öreg élőholt harcos és csapata elegendő ideig feltart minket, a hátunk mögött feltámadó csontvázak harapófogóba foghatnak, amiből aztán nehéz lehet kiszabadulni a folyamatos rohamozásuk miatt. A Gyötrelem Útvesztője (Halls of Anguish) A templom mélye valóságos útvesztő, mindenfelé járatok és elágazások találhatók. Nihlathaknak láthatóan sajátos stílusa van, amelyet valószínűleg kevesen kedvelnek - ketrecbe zárt csontvázakkal, véres oltárokkal találkozhatunk a templom mélyén. A falakon mindenhol elmázolt vér, akasztott testek és persze csontok, koponyák szép számmal. Ellenfeleink főleg újra és újra feltámadó Szentségtelen Halottakból, hatalmas pallosokat lóbáló Hold Urakból, Szárnyas Boszorkákból és a testekből kikelő Fenyegető Kukacokból állnak. A haladás nem nehéz, de annyira nem is könnyű a végtelennek tűnő folyosók és ellenfelek miatt. Ha nem akarunk sokáig időzni idelent, gyorsan keressük meg lejáratot, amely általában dél, vagy kelet felé található. A Fájdalom Útvesztője (Halls of Pain) A megpróbáltatásaink nem értek véget, az útvesztő folytatódik. Nem sokban különbözik az előző pályától, az ott leírtak érvényesek itt is. A különbség csupán annyi, hogy ezen a pályán találhatunk egy waypointot is. Érdemes lehet megfontolni, hogy aktiváljuk-e vagy sem - ha igen, Anya vörös portálja bezárul odafent a városban, és Pindleskint nem tudjuk többet gyorsan elérni. Ha viszont Nihi bácsit akarjuk többször meglátogatni (hmm, bár ki akarja?), akkor érintsük meg a földre rajzolt rúnákat és itt lent is lesz egy wp-nk. A lejáratot megkeresve végre elérünk az útvesztő utolsó szintjére... A Borzalmak Útvesztője (Halls of Vaught) ...Nihlathak rejtekébe. A pálya négy irányába egyenes folyosók vezetnek, amelyek végén termeket találunk. Három teremben kincsek, mágikus páncélok és fegyverek várnak ránk (amiket persze szörnyek védelmeznek). Az egyik irányban elindulva azonban egyszer csak megjelenik a küldetésjel, vagyis elérkeztünk Nihlathakhoz. Az áruló a termében egy emelvényen áll, körülötte egy rakás démonnal. Készüljünk fel egy nehéz csatára, ne érjen váratlanul, ha meghalunk - Nihlathak ugyanis hullákat robbantgat, amivel nagyon nagyot tud sebezni. Érdemes szörnyeit kikerülve vagy elcsalva őt magát támadni. A távolmaradás sem segít a robbanás nagy hatótávolsága miatt. Ha sikerült megölnünk, Nihlathaknak csak csontjai maradnak, és azokat is elnyelik a pokol bugyrai. Térjünk vissza a városba, és folytassuk Baal keresését a Gleccser Ösvényén. A Gleccser Ösvénye (Glacial Trail) Egy gleccserbe vájt üregrendszeren keresztül vezet tovább utunk. A táj semmiben sem különbözik az ezt megelőző pályától: sötét, jeges barlangok és a hozzájuk kapcsolódó szörnyek mindenhol, amerre csak fordulunk a jeges átjáróban. Jeges Üreg (Drifter Cavern) A Gleccser Ösvényéből nyílik ez a mélyen fekvő jégbarlang. Több szörnyfejedelem, valamint egy rakásnyi arany és egy kincsesláda található itt lent. Több póruljárt kalandozó jégbe fagyott holtteste emlékeztet arra, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik próbálkoztak ezek megszerzésével... Fagyos Tundra (Frozen Tundra) Túl a jégbarlangokon, kiérünk egy hóval borított síkságra. Körülöttünk havas fák és befagyott víztükrök mutatják, hogy a hegy csúcsának közelében járunk. Ellenfeleink és a tereptárgyak azonban mit sem változtak. Még idefent is találkozhatunk katapultokkal, lerombolt erődítményekkel és tüskés árkokkal. Pokoli Gödör (Infernal Pit) Aki nem unta meg két elődjét, nem siet túlságosan vagy nagyon kedveli az Act IV pályáit, az a Pokoli Gödörbe is lemerészkedhet egy kevéske kincs és némi tapasztalatszerzés fejében. Átlépve a Fagyos Tundrán található portálon, ugyanazokkal az ellenfelekkel találkozunk, mint a korábbi pályákon - Démoni Manók, Vérurak és a pokol egyéb szolgái várnak minket a kincsek mellett. Az Ősök Útja (The Ancient's Way) Közel a hegycsúcs, ezt mutatja a következő jégbarlang neve is. A jégbe fagyott járatok semmit sem változtak, ellenfeleink azonban már főleg a hatalmas és erős démonokból, a bikafejű Vér Urakból és Fagydémonokból állnak, akiket a szárnyas démonnők átkokkal támogatnak. Jeges Pince (Icy Cellar) Az Ősök Útjának egy alternatív lejárata vezet a Jeges Pincébe. A hegy gyomrában található barlang teljesen hasonló a Jeges Üreghez - ugyanúgy szörnyfejedelmek, arany és kincsesláda vár itt minket idelenn. Arreat Hegycsúcs (Arreat Summit) Amint kilépünk az Ősök Útjának kijáratán, gyönyörű kilátás tárul szemünk elé - felértünk Arreat szent hegyének tetejére. A kilátás valóban gyönyörű, innen fentről láthatjuk a magunk mögött hagyott csatatereket, erődítmények falait. Idefent három barbár ős szobra és egy oltár vár minket egy oszlopokkal körülölelt kis részen. Az oltárt megérintve megidézhetjük a három ősbarbár szellemét, akik próbára teszik rátermettségünket: méltóak vagyunk-e arra, hogy betegyük lábunkat a hegy mélyében található Világkő Szentélyébe? Le kell győznünk őket, anélkül, hogy elhagynánk a hegycsúcsot (térkapu nyitására a három barbár szelleme eltűnik). A pálya másik különlegessége, hogy csak az említett térkapukkal hagyhatjuk el, ha mégis rászorulunk erre a lehetőségre - a visszaút és a Világkő Szentélyének bejárata mindaddig zárva marad, míg nem bizonyítottunk a három barbárnak. Az ősök nehéz ellenfelek, különösen Hell fokozaton, így valóban össze kell szednünk minden ügyességünket, hogy teljesíthessük a küldetést. A Világkő Szentélye (Worldstone Keep) A Világkövet rejtő szentély három szintből áll - a maga szürkésbarna kövezetű, labirintus-szerű folyosóin haladva a korábbról már megismert ellenfeleinkkel is találkozhatunk: régi kedves ismerőseink, a Feledés Lovagjai azok. Intelligenciájuk sajnos sokat fejlődött azóta, átkaik eléggé céltudatosak. A Fekete Lelkek pusztító villámjait pedig kerüljük mindenképpen. Baal mindeközben különös játékot űz velünk a sötét folyosókon: ha túl sokáig időzünk egy helyben, anélkül, hogy harcolnánk, különböző villám- és méregvarázsalatokkal noszogat minket, nagy hahotázások közepette. A második szinten található a játék utolsó waypointja. Ne felejtsünk érte menni, különben rossz esetben egészen az ősök előttről mászhatunk el Baalig. És az elég kellemetlen tud lenni... A Pusztítás Trónja (The Throne of Destruction) A Világkő Szentélyének negyedik szintje más, mint a többi: a falak és a padló eddigi szürke árnyalatát vérvörös szín váltja fel - elérkeztünk Baal trónjához. Baal a trónján ül, mellette címeres zászlók, mögötte egy portál. Magát Baalt mágia védi attól, hogy megsebezzük, de ő maga sem tud támadni, csak átkozni és hullákat robbantani (ez utóbbi csak bosszantó, ha nekrókkal vagyunk, de szerencsére nem sebez). Mielőtt a Pusztítás Urával összecsaphatnánk, öt szörnyfalkát idéz meg, mindegyik Act-ből egy rá jellemzőt - le kell győznünk őket, hogy Baal-el összecsaphassunk. Az ötödik csapat (Tormentor és követői) Baal különleges szolgáiból áll - ők különösen erősek, lökéseiktől hátratántorodunk, így a közelharcosoknak meg fog gyűlni velük a baja. Miután legyőztük őket, Baal belép a portálba és mi követjük őt... A Világkő Terme (The Worldstone Chamber) ...A Világkő Termébe, ahonnan már nincs visszaút. A terem közepén egy párkányon áll Baal, és csak ránk vár. Rontást hozó érintésével már megfertőzte a szent Világkövet, így mi már csak annyit tehetünk, hogy őt magát kivonjuk a forgalomból. Baal a legördögibb mágiákat használja fel ellenünk, sőt, saját maga duplikálására is képes (aki persze ugyanúgy tud támadni). A harc nem könnyű, de nem lehetetlen. Szükség esetén kihasználhatjuk a szinten található oszlopokat (ha rendelkezünk hőkövető támadásokkal). Ha legyőztük a Pusztítás Urát, Tyrael végre be tud lépni a hegy belsejébe, a továbbiakban ő fog gondoskodni a Világkő sorsáról (megsemmisíti). Baal legyőzésével itt véget ér a játék. Karakterünk elnyeri méltó rangját, az emberiség megmenekült (egyelőre), de a Világkő odaveszett a harcban. A világ most nagyot fordul a tengelye körül, hogy jó, avagy rossz irányba, azt senki sem tudja... A leírás 1.10 LoD patch alatt készült. Végszó az ötödik fejezethez